A divat sokszor nem csak a ruhákra vonatkozik, hanem például italok és helyszínek is lehetnek divatosak, ami ez esetben azt jelenti, hogy felkapnak egy helyet, és mindenki oda akar menni, mert az cool. Idén nyáron szerintem a Lupa Tó pont egy ilyen hely. Így most a “magyar Ibizán” töltött élményemről számolok be nektek. Az azért hozzátartozik a cikkhez, hogy idén nyáron, a megnyitás utáni második hétvégén voltunk. Azóta biztos, hogy rengeteg fejlődés történt. Igazából nem negatív vagy pozitív véleménynyilvánításnak szánom a cikket, egyszerű élménybeszámoló inkább. Nem igazán szeretünk strandra járni, itt Pesten nem is szoktunk. De amikor az Instagramon egyre több képet és hirdetést láttam Budapest saját “tengerpartjáról”, az én kíváncsiságom is felébredt. Így egy szombat reggel autóba pattantunk és 20 perc múlva már a parkolóban próbáltunk eligazodni a félkész kordonok között. Parkolójegy: egy papírfecni amire tollal írták a körülbelüli érkezésünk időpontját. (Ez gondolom azóta már nem így van, de az automaták addigra még nem készültek el.) A bejárathoz érve egy fiatal lány kapott le minket, aki ismertette a Lupa Beach “szabályait”, hogy melyik strandon mit találunk mennyibe kerül, majd megkért minket a pénztárosoktól semmit nem kérdezzünk, mert nem tudják. Oké! 🙂 A felnőtt strandjegy 3.000 Ft volt. Karszalag felcsatolás után golf kocsikkal vittek le minket az úgynevezett Prémium Strandra.
A látvány magáért beszélt. Korán érkeztünk, így nagyon kevesen voltak még, fel tudtuk térképezni a helyet. Wakeboard centrum, strandröplabda, strandlabdarugás, strandkézilabda, strandtenisz, műfüves foci, street-workout pálya, beach fitness pálya, búvár centrum, blob csúszda, vízi élménypark, extrém vizisportok, gyermek beach és játszótér. Tényleg mindenki megtalálhatta magának a megfelelő területet, amihez közel letelepszik. Mi középen, a vízhez legközelebbi sorban kiszúrtunk egy pofás kétszemélyes napágyat, és megkezdtük az elfoglalást. Vártuk egyébként a későbbiekben, hogy jön majd valaki, és kéri a bérlési díjat, de ez egész nap nem történt meg. (Ezek is ingyenesek lennének?)
Csodálatos időnk volt, a víz pedig kellően hideg. Sajnos, mivel hirtelen mélyülő én nem mertem belemenni, csak egy darabig. Hiába tudok úszni, a hideg, behatározhatatlan mélységű vizektől mégis tartok, ami semmit nem vesz el a strandolás élményéből. Olvastam, fagyiztam és el sem hittem, hogy már a nyár legelején eljutunk egy ilyen szuper strandra.
Mikor eljött az idő végigsétáltunk a gasztro sétányon, ami ugyan akkor még nem nyújtott nagy kínálatot, de azok minőségükben verték a megszokott strandos kínálatokat. Balázs tintahalkarikát evett lime-mal és salátával én pedig hekket szintén salátával. Ízre teljesen kielégítő volt, helyünk is volt, a rendelésfelvétel még egy kis kavart okozott (szintén a papírfecnikre felírogatott keresztnevek), de ezt szintén a kezdeteknek tudtuk be. Miközben ebédeltünk felmértük az idei fürdőruhadivatot, és továbbra is megállapíthatom, hogy a csinos lányok szégyenlősek, akiken pedig esetleg van egy kis (vagy nagy) felesleg, ők bátran viselik a tangát. Azt hiszem ez már így marad. A kedvenceim mégis a vizes homokból előbukkanó szőrös papucsok voltak. 😀
Újabb mártózás és napozás következett, a háttérben kellemes zenével, tényleg nagyon ki lehetett kapcsolni, annak ellenére, hogy egyre többen voltak, a körülöttünk lévő törölközőtől már alig tudtam leszállni az ágyamról. Tudjátok vannak azok az emberek, akiket egyáltalán nem zavar, ha valaki a közvetlen aurájába kerül. Sőt! (Én nem ezek közé tartozom. :D) Kora délután az illatok és a strand feeling azért előhozta a vágyat egy sajtos, tejfölös, fokhagymás lángosra, de sajnos 3 órakor kifogytak belőle. 🙁
Így 4 óra után lángos nélkül, de jókedvűen távoztunk, és biztosan visszatérünk még. Ti voltatok már? Találkoztatok kivetnivalóval? Hogy tetszett nektek?
Puszi,
Detty
Vélemény, hozzászólás?